2018. január 25., csütörtök

Blog: A baszatlanok Társasága (2018)

Ez a bejegyzésem kifejezetten sértő lesz, de akinek nem inge, ne vegye magára, akiknek meg szól, azok meg már rég elbaszottak, meg baszatlanok, így ők, ebből (sem) fognak tanulni.

Alapjában véve az ember egy roppant bonyolult számítógép, vagy mondjuk élőlény, amely annyira szerteágazó, nem csak a spirituális belsőjének vagy a spirális DNS-láncnak köszönhetően, hogy nincs rá elvileg egyszavas melléknév. Persze, vannak kategóriába szorítható emberek is, akik simán lehetnek tök pozitív személyiségek (Na persze!), simán nincs velük semmi gond a mindennapokban, azonban bizonyos helyzetekben, megnyilvánulásuk, egy az egyben negatív és kellő rosszindulattal rendelkezik - kb. mint amit ők is képviselnek - ezért leírhatóak egyetlen szóban: Baszatlanok!

Te is találkoztál velük. Ők azok, akik a sorban véletlenül mögéd kerültek, és ciccegnek, rád tolják a kocsit, hogy észrevedd, náluk csupán egy termék van, neked viszont tele a kosarad, ezért előre kellene engedned őket. Persze, fordított helyzetben ő nem fogja megtenni.
Ők azok, akiket az utcán félreállva elengedsz, mert az a szakasz túl szűk, mire ők megacélozva lépteiket, királynői fensőbbséggel elhaladnak melletted, rád sem pillantva és még csak annyit sem mormognak, hogy köszike. De, ha te tolakodsz be elé, akkor tud nézni a szemeivel, hogy szinte már öl.
Ők azok, akik Internetes fórumokon egy sorral képesek bebizonyítani, hogy úgy általában nincs semmi humorérzékük, és ennek láthatóan véleményt is adnak. Nem érik be, hogy egy már meglévő negatív kommentnél odabiggyesszenek egy lájkot. Dehogy!
Hülye vagy te?
Ők is tudják, hogy azt az emberek többsége meg sem nézi, ezért nem számít...
Nem!
A baszatlan magvas gondolatait ki kell, hogy fejezze, leírva, kereken, karakán mondatban, még akkor is, ha ugyanazt már egy sorstársa megfogalmazta közvetlenül előtte.
A baszatlan - szitokszó és valójában nem azt jelenti, hogy az illető szexuálisan kielégítetlen, habár, ki tudja, de valamiért a kifejezés csak létre jött, nem igaz? - bele is pusztulna, ha nem mutatná meg a világnak, vagy csak a többi fórumozónak, hogy egy adott téma, amihez hozzászólt, mennyire nem érdekes, szórakoztató, fontos, stb.
Majd ő az ízlésére formája a többiek gondolatiságát, hiszen pontosan tudja, hogy mi az amit elbír az emberi psziché, etikett, morál, jó ízlés és hasonló nagy szavak. Ő tudja, hogy mi az, amin még lehet nevetni és mi az, ami már kívül esik a humor kategóriáján.
A baj csupán az, hogy ezeknek az embereknek az életvitele, környezete, hozzáállása a világhoz és úgy egyben, minden porcikája túl szűkösen méri a befogadást, mint lehetőséget, ezért nekik szinte senki sem tud megfelelni, aki még rajtuk kívül a világhálóra nyomakodott.
(Leszámítva azt, amikor az unoka szarik egyet, mert arra meg rányomnak egy kis tejszínhabot és mohón bekanalazzák, hiszen az nekik a gyermeküknek a gyereke!!! Saját termés.)

Ellenben, ha te mondjuk írsz egy olyat, hogy:
- Ne legyél már olyan paraszt!
akkor érkezik a Baszatlan, és jól elmondja neked, hogy a parasztokat te ne sértegesd a bejegyzéseddel, hiszen ők termelik meg számodra a betevőt.
Az sem zavarja őket, hogy egy egyszerű szólásba, szófordulatba kötnek bele, amit nap, mint nap használ az ember, hiszen nekik jogosultságuk van felülírni akár az anyanyelvet is, belekontárkodni egy szólás gyűjteménybe, átírni a történelmet és kitépni oldalakat a bibliából, hiszen, elmúlt kb. ötven, háziasszony, szar frizurával, egy férjjel, aki nem figyel rá, gyerekekkel, akik kirepültek és annyi felesleges szabadidővel, amit még Buddha is megirigyelt volna. Vagy két vásárlás között rányomnak a következő témára a facebookon, és már ontják is magukból a keserűséget.
Ahelyett, hogy tortát sütne.

Mert a Baszatlant már nem elégíti ki, ha véleményét a szomszéd Magdikával osztja meg. Régen kiültek a ház elé a padra, kezeiket tördelve és egész nap ment a lepetye arról, hogy ki, kivel, mikor, hol, miért, meddig, jajj!
Most azonban haladnak a korral. Technikailag.
Nem ám gondolatban. Azt azért még nem.

Legfrissebb találatom a magyar Gundel T. Gabi oldalán való eltévelyedésnek köszönhető.
Gundi - ez a beceneve - kitett egy fényképes posztot magáról, amelyben beilleszthető és legalább ezer éves "poénnak" felérő műfogsort villantott. Ártalmatlan játék és nehezen hiszem, hogy ha ezek a Baszatlanok a saját unokáik szájában látnának meg hasonló készséget, rögtön ugyanígy reagálnának, bár, mit is várok tőlük, ha nem "túl sokat"?

Gundi kitette és érkeztek is a viccesnek szánt vagy tényleg szellemes beszólások. Pont, amire egy ilyen fotó leginkább érdemes. Mert komolyan venni lehetetlen.

És jönnek a Baszatlanok is.
Nem egy-egy, hanem több. Nem túl sok, de elég sok ahhoz, hogy rendszert találj bennük.
Ugyan nem tudom, hogy van e magyar lexikon, amely definiálta valaha a baszatlan szó lekicsinylő használatát, de nagyjából szerintem, róluk lehet szó, akik magát a negatív kommenteket jegyzik.

Kigyűjtöttem egy fotóra a véleményem, mert abban benne van minden. Kinagyítva a kommentelők orcája is láthatóvá válik, hogy szó szerint képet kapjunk róla, hogy ki ma Fide... ki ma az, akinek egy ennyire habkönnyű bejegyzés nem volt ínyére.

El tudod képzelni, hogy mennyire sötét szűrőn keresztül látják ezek az emberek a világot???




2018. január 23., kedd

Blog: Az Amerikai ételérzés

Az Amerikai ételérzés

Gyerekkorom óta vagyok Amerika kedvelő. Nem volt nehéz, hiszen mindig szerettem a filmeket és ebben az USA sikeresen kielégítette az igényeimet és ízlésemet a saját képére is formálta. Persze van, amivel nem szimpatizálok annyira, mint például a nálunk is egyre erőltetettebb Valentin nappal, vagy a Halloween ünnepével, amit mintha sikeresen abszolválna magába Európa, igaz, egyelőre még a jelmezes gyerekek cukorka-járása nem lett életünk része, de ami késik...

Ugyanakkor szeretek olyan ízeket kipróbálni, ami nálunk nem hódított teret, míg az USA-ban meg szerves része az étkezési kultúrának - amely sokak szerint kimerül a Kentucky sült csirkében és a McDonald’s apró hamburgereiben - így ha belebotlom ilyen "style-ba", akkor ha épp nem horror áron mérik, belekerül a kosaramba.

Jelenleg hivatalosan, megfizethető áron, nagy tételben pedig azt hiszem, ebben egyedül a LIDL üzletlánc partner. És ez nem egy fizetett reklám! Puszta tény!

Járok METRO-ba, TESCO-ba, Spar-ba, Penny Market-be, a magyar CBA leányvállalataiba, néha ALDI-ba, többet LIDL-be, plusz a kisboltok. Nem mondom, hogy nincsenek apró, eldugott, kifejezetten Amerikai termékeket árusító helyek, mert vannak. Nem egyszerű mindet megtalálni - a legtöbb olyan, hogy egyszerűen elveszik a nagyobb boltok dömpingjében - de bele lehet botlani.

Azonban ez kevés.
Jelenleg, amiről tudok, az a LIDL időszakos kampányai, amikor főleg McEnnedy (Nem McKennedy) márkanév alatt egy tucatnyi amerikai életérzést visszaadni hivatott nyalánkságot tesznek a polcaikra, évente vagy háromszor, talán négyszer. Mondjuk, a LIDL egyébként is mindig fordított figyelmet arra, hogy a világ több szegletéből merítsen élelmezési szokásokat, ezért találkoztunk itt már kifejezetten görög héttel, olasz napokkal, stb. is.
Azonban a legjobban az Amerikai hetek lepnek meg, mert ilyenkor tényleg beüt az az őshizlaló Kánaán.

Hogy mennyire egészségesek ezek a termékek?
Gondolom, pont amennyire az amerikai átlagember az. Aha, ott náluk az elhízás komoly gond. Nem csoda, amikor annyit zabálnak. Nem csoda, amikor még a zsíros mogyoróból is képesek vajat sajtolni. Nem csoda, amikor náluk a legnagyobb az éves fejenkénti édes ital, chips és pop corn fogyasztás. És ezek nagy részének nem is lehetne helye egy egészséges ember étrendjében, hiszen ezek nem mások, mint a nasi... Az ember a kutyájának sem ad nasiból sokat, hiszen akkor Fifike meghízik és beszorul a kutyabejáróba.

Az amerikai életérzés, hogy tejes italoknak almás pite íze van, vagy borwnie csokitorta. Ez ugye egyet jelent és nem azt, hogy egy szép szelet almás pitét beleturmixoltak egy kis tejbe. Nem hát!
Ez azt jelenti, hogy mindenféle nyalánkságnak van aromásított megfelelője, amit azután tejekhez kevernek, hogy az elkényeztetett fogyasztó ne villával ehesse a kedvenc ízeit, hanem egyenesen a műanyag flakonból önthesse le a torkán. Mivel tele van édesítő szerrel, akár naponta többször is megkívánja.

De nem panaszkodom!
Nekem, akinek valószínűleg sosem lesz érkezése az álmok földjére, be kell érnem ennyivel és be is szoktam.

Fogom magam és kikanalazok egy kis sajttortát egy műanyag dobozból, azután eszek rá sósnak valami BBQ tésztás mogyorót.
Pont, mint az átlag Johnny Smith!

2018. január 14., vasárnap

Blog: A Pécsi öregek otthona féle fotó balhé


Az ember egy olyan állatfaj, amelyik sokkal összetettebb "poénokkal" szórakoztatja el magát, mint mondjuk egy kutya, amelyik mondjuk a saját farkát kergeti.
Az egyik ilyen, hogy vicces, szexuális töltésű fényképeket készítenek magukról, lehetőlég szokatlan környezetben.

2017 első hónapjában felpezsdült a magyar facebook, amikor néhány illetlen fénykép kezdett keringeni a közösségen belül, amelyen két ápoló - egy szöszi cica és egy fekete sármőr - egy idős néni ágya mellett imitál szexet.
Nem tudom, hogy a két komikus mire számított, hogy mi történik, ha kikerül a netre akciójuk, azt sem sejtem, miért találták poénosnak, ha szinte magatehetetlen idős emberek mellett teszik azt, amit, de, hogy a jó-ízlésnek a csírája sincs bennük, az legalább annyira biztos, mint ahogy azokban a kommentekben sem volt, amiket kaptak közvetett módon, mások bejegyzései alatt.

Az eset, mint hamar kiderült, a Pécsi Malomvölgyi szeretet otthonban történt. (Szemfüles olvasók felismerték az ápoló fiú ruháján az emblémát.) A helyi vezetőség rövid úton számon kérő leveleket kapott és állítólag olyan szinten sértette őket is a kiszivárgott fiaskó, hogy rövid úton menesztették a két ápolót,sőt, azt a társukat is, aki a felvételeket készítette.

Később, többen jelezték, hogy a kikerült fotókat innen-onnan leszedették emberek - nem derült ki, hogy esetleg pont a két humorista volt az - és erre a facebook közösség vérszemet kapott és komoly nyomozásba és lejárató kampányba kezdett, pl. a fotókon szereplő, mellesleg anyuka, Kóródi Andrea Timea - ő írta így a nevét a facebook oldalán, - ami, amikor a cikket írom (2018.01.15. 00:15) még elérhető volt, de nem biztos, hogy a népharag után ez így is marad. Nos, talán más közegben a két fénykép tényleg viccesnek minősíthető, az aktuális helyszín azonban inkább abszurd, vagy morbid, hogy két fiatal ember ilyesmiket csináljanak ott unalmukban. Most is az volt a probléma, hogy jó dolgukban megörökítették a baromságaikat, ahelyett, hogy megtartották volna maguknak, az elszálló pillanatot.

Ehelyett sikeresen kirúgatták magukat és egy komoly komment-cunamit zúdítottak magukra, amelyikben mellettük nem nagyon szólalt fel senki.
Az ügy folytatása feltehetően - ahogy ilyenkor lenni szokott - töredelmes és könnyes elnézést kéréssel fog zárulni, ahogyan már megszokhattuk. Mert a média be fog kopogni a megfelelő ajtókon, hatalmas mikrofonokkal, kamerákkal és meg fogj kérdezni, hogy a kedves Kóródi hölgy és bájos kollégája, vajon miért nem az apja faszával szórakozik... csak talán kedvesebb szavakkal.


Minden fényképet a facebook oldalakról töltöttem le, nyilvános forrásokból!

2018. január 5., péntek

Blog: Okj-s színész képzés...

Na, ne vicceljünk kérem!

El tudod azt képzelni, hogy okj-s szakon megtanulod a színész szakmát?
Mert az csak úgy megy.


Most képzeld el, hogy te jól nézel ki, magas vagy, csinos, és elvégezted e tanfolyamot. Majd megkapod egy Antal Nimród film főszerepét, a partnereid pedig a Cserhalmi, meg legyen mondjuk a Kern, Udvaros, stb.

Az első forgatási napra meg megérkezel, kicsit késve - pont, olyan tetű lassan, ahogy az okj-s képzésedet végezted el - és leülsz a neked kitett kényelmes székbe, hátán a neved.
Te vagy a főszereplő!
A színész szakma nagyjai meg rád várnak, hiszen ma már bárki lehet egy főszereplő, ha elvégezte a megfelelő... tökömet... elvégzett egy okj-s képzést.
Csak én érzem visszásnak?
Nem véletlen, hogy sosem lettem színész.
Képtelen vagyok megjegyezni egy dráma szövegét. Még a sajátomat sem, nemhogy nagyobb színészfenoménok mintáját követve, akár az összes sort.
Esetleg egy néma szerepet... ha lehetne.
Vagy talán egy sort, esetleg kettőt. Abba talán bele tudom vinni a megfelelő érzelmeket.
Lófaszt.
A saját verseimet sem vagyok képes fejből elszavalni...
Leírom, oszt elszállt.

De most végre megnyílt előttem a lehetőség.
Elvégzem ezt a nekem kifejlesztett - tudom, hogy csak miatta, hiszen érzem magamban az erőt hozzá - tanfolyamot, a szöveggel meg nem lesz semmi baj. A digitális kamerák világában annyi felvételt szarhatok el, amennyit nem szégyellek, hiszen újra vesszük. És újra.
És újra.
A Cserhalmi, a Kern vagy az Udvaros meg szépen kivárja.
Hiszen én vagyok a sztár, nem igaz?

Nézzük, hogyan is kell regisztrálni...?

Blog: Nagy pénzre mondtam nemet!

...ismét!
A levelezésemben néha megjelennek olyan üzenetek, amelyek befogadójának maximum egy hat éves értelmi szintjével rendelkező személy felel meg.
A legutóbbit egy orosz nevű, elvileg cseh állampolgártól kaptam, aki jelenleg Londonban praktizál - nagyon jó lehet, ha ügyvédi munkakőrben bevándorlóként rábízza bárki angol a dolgait - és magyar ügyfeleit képviseli, akik évekkel korábban elhunytak és valami homályos okból eddig nem tudtak rólam, sem igen kiterjedt családi körömről, hiszen senki nem jelezte a Fekete klánból, hogy kaptak volna hasonló megkeresést. Erre, nem meghaltak nekem ezek a rokonok, mielőtt legalább egy karácsonyt eltöltöttünk volna együtt?

Nem vagyok profi jogtudor, de eleve ki gondolná, hogy egy ilyen szövevényes és nagy értékű örökösödési ügyben legalább egy telefont megeresztenek felém. Vagy facebookon írnak rám. Egyiket sem nehezebb felkutatni, mint hozzám kapcsolni jelenlegi e-mail levelezésemet...

Copy pasta:


Azonos nevű velem.
Londonban.
Csak nem lehetnek olyan sokan, Fekete Tamások, akik elhunyt arany exportőrök, nem igaz?
De valamiért nincs kedvem kutakodni.

Ismét könnyen lemondtam közel 6 millió fontról.

2018. január 1., hétfő

Blog: Behálózó szexpartner kereső

Aki ismer, tudja, hogy ha van partnerkapcsolatom, ha nincs, figyelemmel kísérek néhány partnerkereső oldalt, mert jól esik vizsgálgatni ezen oldalak hamis rákfenéit, amelyek csupán a zsebünkben kotorásznak és lehúzni kívánnak minket. A röhej, hogy az összes úgy van kitalálva, hogy érdemileg ne sikerüljön ismerkedni, csupán csak akkor, ha fizettél érte, legalább egy minimális kreditet.
Néha, egyes hirdetők elég szemfülesek, hogy megadjanak annyi információt magukról, amivel elérhetőek alternatív útvonalon is - pl. facebook oldal - ám nem ez a jellemző.
Sőt, néha bizony kiderül az is, hogy aki elvileg feltette magát a világhálóra, hogy végre bepasizzon, elárulja, hogy nem is regisztrált sehol sem.

Sikerült megint találnom egy ilyen oldalt, akik egyenesen a levelesládámba lőtték magukat, úgy, hogy én nem is emlékszem, hogy egyáltalán hallottam volna róluk.

Kaptam is egy levelet:

A nevemet nem bírták leírni helyesen.

Gabiból a fotók alapján kettő is van.

Az egyik fotóból kettő is van.

LocalGirls.

Ezeken az oldalakon annyi a külföldi nő - amennyit az utcán nem látok... - hogy néha már azt feltételezem, hogy direkt kis országunkba jönnek megdugatni magukat ezek a külföldi lányok.
És persze nem azokon az oldalakon keresnek szexpartnert, amelyiket a világháló azonnal kidobná, ha tényleg eszükbe jutna itt tartózkodásuk alatt a magyar kolbász előnyeit megismerni - pl. lovebox - vagy nem az olyan ismert és azonnal elérhető alkalmazásokat töltik le, mint a tinder.
Dehogy!
El kell hinnem, hogy egy számunkra tök ismeretlen oldalon keresik a kalandot.
De  az legalább eljut hozzánk, email útján.

Csak tudnám, most melyik a Gabi???