2016. július 27., szerda

Blog: Egy régi szerelem előkerül: 1. nap

Az úgy volt, hogy valami szokásos elemzős baromság szerint egy régi szerelem ismét előkerül életemben. Ez az első nap és nem történt semmi. Semmi különös. Nem írt rám, nem hívott senki olyasvalaki, akivel korábban minimum egyoldalúan szerelembe estem volna. De nem lepődtem meg ezen túlságosan, hiszen nem állította ez a buta kis játék, hogy rögtön, első nap megtörténik a csoda.

Eleve, kezdjük azzal, hogy mit értünk régi szerelem alatt?
Ő volt szerelmes belém, vagy én belé? Esetleg kölcsönös? - Na, az a ritkább.

Meg, előre ki tudom számítani, hogy összejönni valakivel a múltból, akivel nincs napról napra kapcsolatod, kb. olyan, mint nyerni a lottón - holnap azt is fel kell adnom.

Megígértem, hogy dokumentálom a történéseket, de ha valakit kihagyok, akinek korábban azt mondtam, hogy szerelmes vagyok belé, azzal megsértem olyan emberek érzéseit, akik azt nem érdemlik meg.
Azért az is elég cinkes, hogy volt olyan lány, akinek korábban szerelmet vallottam, azután elröpült pár év - néha húsz is akár - és ma már a nevére sem emlékszem. Töröm a fejem, de csak a város jut eszembe, ahonnan jött... Az emlékezet egy igazi suttyó. Néha pont azt teszi tönkre, ami érne valamit.

Szóval, volt pár igazi szerelmem. Mondhatni. De nem attól lesz egy szerelem igazi, hogy soká, örökké tart? Vagy legalábbis, amikor beszél róla az ember, akkor mondhatjuk, hogy jelenidejű?

- Egy igaz szerelmem volt és most is itt van velem! - lenne a normális.
- Egy igaz szerelmem volt.
- És most hol van?
- Elhagyott.
- Akkor mitől volt igazi?
- Őőőőő.....

Volt pl. A.
Eltűnt az életemből, majd közel nyolc év után előkerült.
Élete azóta rendeződött, nekem hely már nem jutott benne.
Nem ő lesz az.

Volt pl. É.
Már akkor kilógott a lóláb, mikor megismertem. Korkülönbség.
Végül azt hiszem - így emlékszem - én mondtam ki az utolsó szót. Fájt, de lépnem kellett.
Nem ő lesz az.

Aztán volt a...
A...
A...
Nem. Nem ő lesz az. Már rég eszembe jutott volna. De most sem emlékszem. Pedig tudom, hogy létezett.

Aztán ott volt a K.
Ott komoly gondok voltak. Főleg mentális síkon.
Azután, úgy voltam vele, hogy akkor leszek rendben, ha nem látom többet.
Nem ő lesz az.

Szóval, négyből négy kiesett.

A többiek pedig, hát, ők, voltak.

Én valami egészen újban gondolkodom.
Régi szerelem?
Hagyjuk már.

Azok mind kellemes - többnyire - emlékek. Néha előveszed őket elméd zugaiból, kicsit átforgatod, hogy elveszítsék a dohos szagot, ami lerakódik rájuk, ha nem használod őket.
Hogy mennyire voltak fontos szerelmek? Agyad majd eldönti, hiszen szelektál. Amit elpakol a szemed elől, az nem volt eléggé "szerelem".

Szóval, az első nap vártam, hogy majd felvillan egy üzenet ablak, esetleg rám rúgja valaki az ajtót, de ezektől meg lettem kímélve.
Holnap dolgozom.
Más környezet, más lehetőségek.
Nagyon izgatott vagyok.
Ki lehet az a régi szerelem és eszembe fog jutni, ha belép az ajtón???

És, ha én léptem tovább, akar e még?
Ha pedig ő lépett, akkor én akarom e?

Jaj, ezek a hülye FB tesztek...

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése