Ketten somfordáltak fel a színpadra. Egy fiatalember, viszonylag öles léptekkel és egy, szemlátomást az élet terhe alatt megfáradt, de amúgy tisztának látszó idős ember, sokkal bizonytalanabbul. Elmentek a színpad közepére festett keresztig, ahol a fiatal a kezében tartott díszpárnát finoman lehelyezte a linóleumra, az idősebb férfi pedig engedelmesen, nyögve rátérdelt. A színpad közepére már előre be volt készítve egy kerekes készség, fekete posztószerű anyaggal letakarva. A posztón egy fekete karton takarta a nézőtér oldala felöl, így sem a nézők, sem a zsűri nem láthatta, mi minden hever a fekete anyagon. Ez volt a cél.
A zsűri négy tagból állt: két nő, két férfi. Érdeklődve figyelték a két embert, némelyikük arcán enyhe bizalmatlanság suhant keresztül. Mosolyogni igyekeztek, ami így, több órai válogatás után nem volt feltétlenül őszinte, még a zsűri színész tagjának sem, pedig neki volt benne gyakorlata, hogy arcizmait megfelelően kezelje.
A színpadról balról jobbra haladva elsőnek egy fiatal férfi ült. Harmincas. Gregorov Melange, stylist, akinek hírneve főleg abban állt a bulvármagazinok szerint, hogy bárkit megkapott munkája során. Ebből kifolyólag, csak olyan emberekkel dolgozott, akiket megkapni kívánt. Politikus, sportoló, művész, celeb, vállalkozó, maffiózó; egyre ment. Aki szexuálisan érdekelte és volt némi viszonzás a munkakapcsolatban, azt vállalta és piedesztálra emelte. Megfelelő kapcsolatai révén akit akart, hogy érdeklődjenek iránta, annak portfolióját becsúsztatta a megfelelő helyekre. Ha jóban voltál vele, akkor rendszeresen írt rólad a bulvár világ, szerepelhettél a médiában és a megfelelő emberek kilincsét adták a kezedbe. Ha kiestél a pikszisből és Melange megorrolt rád, akkor, hamar kívül találtad magad. Kívül, akár mindenen. Nála hatalmasabbak csak a műsor producerei voltak, akik tudták, hogy Melange neve biztos elég ahhoz, hogy vonzza a nézőket.
Balról a második volt Orália, hárfa, xilofon és oboa művész/nő. A legjobb az oboában volt, egy az Interneten vagy tíz éve elterjedt home videonak köszönhetően. Mostanra mind hajának, mind dicsőségének fénye megkopott, azonban fantasztikus képességeit az egyik produceren kamatoztatta, így sikeresen bekerült a műsorba, egyenesen az élő show-ig, úgy, hogy szerepelnie sem kellett. Ennek ellenére neve biztos elég ahhoz, hogy vonzza a nézőket.
Harmadik, balról, a színész, Muha Arnold volt, aki felett az idő eljárt, rendesen. Mostanában balhéiról volt híres, pedig korábban népszerű karakterszínészként ontotta a filmeket. Évi több tucat cím szerepelt filmográfiájában és világhírű művészek mellett tűnt fel pillanatokra, bagóért, hogy mindenhol a világon ismerjék a fizimiskáját. A művészetét csupán azért nem, mert a kritikusi körökben az a nézet terjedt el, hogy ha nem örököl családi vagyon és nem fizet eleget a filmgyártó cégeknek, soha az életben nem kerül bele egyetlen stábba sem. Azonban ez így gonoszkodó kijelentés, hiszen a nagy számok törvénye alapján Arnold óhatatlanul belekerült néha olyan produkciókba is, amelyek jót tettek renoméjának.
Pl. a török sorozat, amelynek első kétszáz részében alakíthatta az elhízott intrikust. Közel harminc kilót szedett fel ezért a szerepért és sosem adta le többé. Viszont még akkor is hívták a sorozat találkozóira, amikor már régen túl lépték az ezredik epizódot. Vagy ott volt az az ausztrál természetjárós sorozat, melynek négy részében zárták össze egzotikus állatokkal, egy-egy órára. Volt ott kérem harapás, csípés, marás, felöklelés. Ma már nem vállalná.
Részt vett egy mozifilmben, amelyben De Niro, Pacino és Cruise volt a partnere. Egy mondatos szerep, mégis, hosszú hónapokig abból élt a média, hogy ennek kapcsán adják el unalmas és ostoba magazinjaikat.
Arnold ugyan lelassult az évek súlya alatt, a producerek azonban tudták, hogy neve biztos elég, hogy vonzza a nézőket.
A jobb szélen a fiatal Látnoki Bori ült. Magyar-orosz-afrikai-svéd ősök leszármazottja, aki énekléssel indult pár évvel korábban, azonban mind a cédé boltok vásárlói és a kalóz letöltők között hatalmas népszerűségnek örvendett, amikor egy részeg videója vírusként terjedt el a facebookon. Szomorú, hogy abban a másfél perces szösszenetben nem énekelt, hanem kikecmergett egy összetört gépjárműből és ízes francia nyelven küldött el mindenkit a picsába, aki jelen volt az eseménynél. Eredetileg igyekezett felvásárolni a felvételeket, majd perrel fenyegetőzött, de addigra késő volt. Az egész világnak meg mégsem bírt nekimenni, hiszen maga sem volt túl régen abban a szakmában, amelyben az induló versenyzők is szerettek volna érvényesülni.
Éppen ezért a producerek úgy vélték, hogy neve biztos elég, hogy vonzza a nézőket.
Ez a magasan kvalifikált négy ember nézett farkasszemet a színpadon álló harmincas fiatalemberrel és a feszengő, térdeplő ötvenes úrral.
Orália volt a legbeszédesebb, így ő kérdezett először:
- Sziasztok! Kik vagytok és mivel fogtok fellépni?
A fiatalember meghajolt és bemutatta magukat.
- A nevem Teczár Botond és performansz művész vagyok, az úr itt velem pedig Kolompár Statham, hajléktalan és rokkant nyugdíjas, aki felelőssége teljes tudatában vállalta a produkcióban a részvételt.
- Mi lesz a produkció?
- Bizton állíthatom, hogy olyasmi, amit még színpadon nem láthattunk eddig. Egyedülálló valami, ami megismételhetetlen, habár, veszélyességére és véglegességére való tekintettel hosszú évek, levelezések és engedélyek munkájával sikerült végül tető alá hoznom, igaz, a szerződések sajnos egyetlen fellépést engednek meg számomra.
Arnold előredőlt a székében:
- Igazán kíváncsivá tett minket fiatalember. Lássuk a medvét!
A fiatalember meghajolt és a kerekes asztalhoz lépett. Folyamatosan kommentálta cselekvését, közben az egész terem feszülten figyelt, beleértve a két műsorvezetőt, akik kerek szemekkel bámultak befelé a színpadra, oldalról. Mindketten hosszú évek óta vettek részt a kereskedelmi televíziózás népbutításában. Általában szarkasztikus humorukkal hamar megtörték a legbeképzeltebb versenyző koncentrációját is, de Botond esetében nem tudták kamatoztatni, ami rájuk ragadt a tömegkommunikáció egészéből. Inkább figyeltek ők is, mire készül a fiatalember.
- Először is, nagyon fontos tudniuk, hogy amit látni fognak, arra hivatalos engedélyeim vannak, magas körökből, ügyvédek garmadájával jóváhagyva. –
Közben egy gyors-bilincset emelt le az asztalról és Kolompár mögé lépett – Semmi olyat nem fogok tehát tenni ma este, az önök vigyázó szeme előtt, ami törvényellenes lenne. Kérem, ettől függetlenül önök úgy érezhetik –
a gyors-bilincset ráfűzte Kolompár hátra tett csuklóira és meghúzta, vigyázva, hogy ne szorítsa el a vérkeringést - ,hogy amit látni fognak, az durva és törvénytelen és bestiális. Akkor is kérem, hogy nyugodtan üljék végig az előadást, mert ha nem is juttatnak minket most tovább, ne felejtsék el, hogy sok éves előkészítés előzte meg, amit most, pillanatok alatt láthatnak a színpadon. –
Az asztalhoz fordult ismét és egy hosszú pengéjű kést emelt le róla majd kolompár nyakához illesztette.
Néhányan elnevették magukat, mert úgy vélték, valami abszurd tréfát, esetleg egy morbid bohócszámot fognak látni, ám sokkal többen voltak, akik felszisszentek és megfeszültek székeikben. A zsűri teljes kvartettje tágra nyílt szemekkel figyelte a kés előkerülését és a két hölgy riadtan összepislogott, arcukon a kérdőjellel: - Ez most komoly?
Teczár Botond pedig beszélt és beszélt:
- A média történelmének egyik legnagyobb húzását fogjuk ma bemutatni a kedves nézőknek. Szerénytelenség nélkül állíthatom, hogy rengeteg munkával végre eljutottunk idáig, hogy megvalósíthassuk azt az álmunkat, amellyel a moralitás és erkölcsök határait feszegetve átlépjük a határt, amit eddig korábban ha néha meg is tettek a nézők figyelmének felkeltése gyanánt, az még sosem volt ennyire direkt, mint ma este. Ugyanakkor, ha önök közül bárki úgy érezné, hogy amit lát, az nem összeegyeztethető az elveivel, értékítéletével vagy csak a lelkére gyakorolt hatása lenne túl nehéz, akár elviselhetetlen, fel kell hívnom a figyelmüket rá, hogy egykor, hatalmas amfiteátrumokban, a nép szolgálatába állított, sokszor rabszolgák által prezentált szórakoztatás sokkal bestiálisabb volt, mint amit bemutatunk önöknek ma este. Azt se felejtsék, hogy Kolompár Statham saját maga vállalkozott erre a feladatra, és egyetlen befolyásoló erő rá nézve, az apám által felajánlott hatalmas pénzösszeg volt, amelyet hat felesége és negyven gyermeke között fogunk szétosztani.
Ezúton köszönöm édesapámnak, Teczár Henriknek, hogy most itt állhatok önök előtt.
-
ezzel a végszóval pedig elhúzta a kést Kolompár torka előtt, miközben másik kezével biztosan tartotta a férfi tarkóját, hogy se elugrani ne tudjon a végső pillanatban, se esetleg a testét ért sokkhatás alatt ne dőlhessen egyik irányba sem.
A bőr alatt felhasadtak a zsírszövetek, megnyílt a légcső és nyelőcső, és csontok egy része is kettévált. A vér a tüdőből kirobbanó utolsó, kétségbeesett lélegzetvételnek köszönhetően vörös párafelhőként távozott az idős férfiből. Botond, akár egy táncos félre lépett, hogy a kilövellő vér ne szennyezhesse be a ruháját.
Normális esetben a zsűri, a neki nem tetsző produkciót teljes egyetértésben leszavazta. Erre most nem volt mód, mert a produkció annyira zsigeri volt, hogy nem teljesen tudtak úgy reagálni, ahogy egy perce még gondolták, hogy reagálni fognak.
Orália, ahogy feltört a férfi torkából a vér, kilépett a rendszerből. Simán és zökkenőmentesen repült a teste a székéből a padlóig. Elájult. Az orra betört a becsapódás pillanatában és sosem lesz utána már a régi, habár a sztárplasztikai-sztársebész megtesz majd érte mindent. Oráliát fél évvel az adás után Mrs. Röfinek kezdik gúnyolni.
Melange a korábban tologatott papírjait gyorsabban hányta telibe, mint ahogy Orália a földre került. Mikor megszabadult a korábban a művész büfében megvásárolt teljes kiőrlésű zsemléből készített, valódi vajjal megkent és egyenesen Franciaországból, hűtőkocsiban szállított felvágottal telepakolt két szendvics maradványaitól, küldött utána még egy kis epét is, amelynek keserű sötétjét nem oldotta fel a korábban elszopogatott két üveg mentes ásványvíz sem.
Látnoki Bori most Nomen est Omen hatalmasra tágult szemekkel nézte a színpadon mind nagyobbra duzzadt vörös tócsát és közben remegett, akár egy riadt nyuszi. A két műsorvezető látott csak rá az arcára és később, amikor túl voltak az egészen, megbeszélték, hogy az volt az a pillanat, amikor Bori agytevékenysége el levitált a mesebeli senki földjére és a mai napig nem is tért vissza. Persze ugrott a Dubai felkérés, ugrott a karácsonyi szuper koncert és ugrott egy zsíros lemezszerződés. Borit a családján kívül hátrahagyták az emberek és szerencséje volt, hogy korábban olyan intenzíven dolgozott a zeneiparban, mert így mostanra maradt annyi pénze, amelyet az ápolására lehetett fordítani. Testvérei még igyekeztek az esetből annyi pénzt csinálni, amennyit jó érzéssel lehetett. Egyikük megpróbálkozott az énekesi karrierrel. Később pornóiparban helyezkedett el. Szép sikereket ért el.
Arnold, az ötvenes színész, korát és testi adottságait meghazudtolva, szinte kecsesen ugrott fel székéből, mikor a kés átvágta Statham nyakát. Elviharzott az öltözője felé és ebbe a műsorsorozatba már nem is tért vissza. Kezdetben szerződésszegéssel akarták megvádolni a producerek, de miután Bori állapota felülírta a korábbi megállapodásokat és a nézői nyomás is megnövekedett, inkább hagyták a fenébe az egészet és beszüntették az adott sorozat további felvételeit.
Kolompár Statham életét az első percben ledermedt, később hatalmas elánnal beviharzott biztonsági erők sem tudták megmenteni. Botondot egy gorilla páros lábbal terítette le. A fiatalember később beperelte a produkciót és nyert is egy kártérítési pert a törött bordáiért. Teczár úr édesapjának legalább akkora befolyása volt, mint a producerek összességének vagy legalábbis, mint egy egykori, római patrícius. Elegendő hatalom, elegendő pénz.
Azonban a médiatörténeti robbanás mégsem teljesedett ki maradéktalanul.
Az előadott performansz nem kerülhetett adásba…
A fura nevű Kolompár Statham – a szülők figyelmét korábban felhívták, hogy a Statham nem keresztnév, hanem vezeték név, de hajthatatlanok voltak és a később sokfeleséges apukát végül így anyakönyvezték – hat felesége és negyven gyermeke alig két év alatt élte fel a kialkudott fejpénzt.
(Egyes szavak helyesírása nem felelt meg a word szerkesztőnek. Behelyezés után a szó helyesírása nem felelt meg a google chrome és a blogspot szerkesztőjének. konkrét példa: porfolió, portfólió. Ezért néhány szó leírása lehet, hogy baszni fogja a szemed, de le se szard!)
A történetben szereplő figurák kitaláltak és elnagyoltak, sőt, több különböző celebből lettek összegyúrva. Megsérteni senkit sem akartam, ugyanakkor, némi pikírt kiemelés szükséges volt, hogy a történet közelebb álljon a mondanivaló lényegéhez.
Miló, ha nem tetszik... írj jobbat!
